Alternatív energia: globális felmelegedés

A globális felmelegedésről

A globális felmelegedés a felszínközeli légrétegek és az óceánok átlaghőmérsékletének emelkedése az elmúlt évtizedekben, és annak előrejelzett folytatódása. A Föld felszíni levegőjének globális átlaghőmérséklete 0,7-0,8 oC-kal emelkedett az utóbbi száz évben, 2005-ig bezárólag.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint "a XX. század közepe óta megfigyelt globális átlaghőmérséklet emelkedés nagy része nagyon valószínű az emberi tevékenység által megnövekedett koncentrációjú üvegházhatású gázoknak tudható be, az üvegházhatás mechanizmusán keresztül."

Alternatív energia, megújuló zöld energia

Az üvegházhatásról

Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. a Föld légkörébe), de a felszínről visszasugárzott (hő) energia egy része nem jut ki belőle, mert a külső határoló réteg (a Föld esetén a légkörben található üvegházhatású gázok) nem engedi ki.

Magyarország és a globális felmelegedés

Elsősorban a nagyobb szárazság és az édesvízkészletek relatív hiánya miatt lehetnek negatív következményei Magyarországra nézve a globális felmelegedésnek. Gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási események is, és ugyancsak kedvezőtlen, hogy a kevés csapadék is egyenetlenebbül oszlik majd el: hirtelen zúdul majd ránk kiadós eső, ami sokkal nagyobb károkat okozhat, mint az eddigi csapadékhullás.

Alternatív energia, megújuló zöld energia

A megújuló energiaforrásokról

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

Az alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát ( hő-, mozgási-, villamosenergia ) tudunk kinyerni. A megújuló energiaforrások elterjesztésének fő támogatója és ösztönzője az Európai Unió; nem csoda, hogy arrafelé gomba módra szaporodnak a szélerőművek.

Magyarország lemaradása e téren is óriási. Ami nem jó: a fosszilis energiahordozó-készletek végesek, ráadásul ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mit honnan és mennyiért vesz.

Aki járt már szeles tengerparton, az persze elgondolkodhat: mi a bánatot akarunk mi a szélenergiával itt, a Kárpát-medencében? Németországban e pillanatban a teljes villamosenergia-termelés 10 százalékát a szél adja. Spanyolország egyes régióiban ez az érték 20 százalék. Az elfogadott prognózisok szerint 2050-ben az európai energiatermelés 50 százaléka megújuló energiaforrásokból származik, s ezek egyharmada a szél lesz. Van tehát hova fejlődnünk.